A rézfúvós hangszerek családjának legmagasabb, legfényesebb hangú tagja. Királyi hangszernek is szokták nevezni, mivel az ókortól kezdve állandó szereplője volt az ünnepélyes szertartásoknak, felvonulásoknak, sőt, harci jeladásokra is ezt használták, gyakran üstdobok kíséretében.

A trombitának igen jelentős szerepe van a zenekari muzsikában, de folyamatosan fejlődő mechanizmusának köszönhetően virtuóz szólóművek is születtek erre a hangszerre. A klasszikus zenei repertoárban kiemelkedő trombitaműveket alkotott többek között Vivaldi, Bach, Purcell a barokk, Haydn a klasszika korszakában. Hindemith és Sztravinszkij a XX. században adtak tanúbizonyságot kamaraműveikkel a hangszer méltóságteljes hangvételéről és bravúros technikai lehetőségeiről. A trombita a komolyzene mellett a jazz-zenének is meghatározó hangszere.

Tanulását 8-9 éves kortól ajánlott elkezdeni. Az alapismeretek elsajátítása után a növendékek szóló- és zongorakíséretes műveket játszhatnak, a továbbképzősök pedig zenekarban és különböző kamarazenei formációkban ismerhetik meg az együttzenélés örömét.

A hangképzés sajátossága nem teszi lehetővé a hosszú időtartamú játékot, ezért aki trombitán szeretne játszani, alkalmanként rövidebb, de annál rendszeresebb gyakorlással érhet el sikerélményt nyújtó, művészi teljesítményt.