Tanszakok
Hírek, események
Kroónikák
Versenyek / Koncertek
Felvételi, térítési díj, tandíj
Eseménynaptár
Galéria
Adatvédelmi beállítások
Tambura
Iskolánkban egy különleges, pengetős népi hangszert is oktatunk: tamburát. Leírása Sárosi Bálint szerint:
Ugyanúgy, mint a koboz, a lantféle hangszerek népes családjába tartozik. Nálunk legismertebb változata, amit tamburabadában prímtamburaként használnak, kis testű, hosszú nyakú, acél húrokkal ellátott, éles hangú pengetett hangszer. … A „prímtambura” leggyakrabban előforduló változata hosszában kettéhasított lopótök feléhez hasonlít. Talén ezért is nevezik Szeged környékén „tökciturának”.
(Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Planétás Kiadó, Budapest: 2003. 176-177. old.)
Elterjedési területe, fajtái, együttesei:
A tamburát eredetileg egymagában, elsősorban énekkísérő hangszerként használtak. Ma a magyar nyelvterület déli részein – Bánátban, Bácskában, Szeged környékén, Baranya és Tolna megyében – leginkább a tamburabanda vezető hangszereként ismerik. Tamburaegyüttesek, elsősorban vonós cigányzenekarok mintájára a 19. század második felében, délszlávok között kezdtek alakulni és terjedtek gyorsan el. A „prím” mellé az együttesi igényhez mért nagyobb hangszereket hoztak létre és azokat a cigányzenekar és a rezesbanda mintájára nevezték el „kontrának”, „brácstamburának”, „basszprímnek”, „(tambura-) bőgőnek”.
(Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Planétás Kiadó, Budapest: 2003. 177. old.)
A tamburásoknak tanulmányaik során hamar lehetőségük nyílik a kamarazenélésre a népi hegedű szakos növendékekkel.
Kép:
Hangzó példák:
Hol jártál az éjjel cinegemadár... (ugrós) – Szentlászló
Aki leány akar lenni... (friss csárdás) – Bogyiszló
Ugrós, lassú és friss csárdás... – Bátmonostor